Négylábú kedvenceik is megérzik az új évszak beköszöntét, és lehullott falevelek vonzó célpontot jelentenek egy kis játékhoz. De az erdőben, mezőn, még a városi parkokban is vigyázni kell: a kullancsok ősszel megint támadnak.
A kullancsok súlyos betegségeket terjeszthetnek!
Négylábú kedvenceik is megérzik az új évszak beköszöntét, és lehullott falevelek vonzó célpontot jelentenek egy kis játékhoz. De az erdőben, mezőn, még a városi parkokban is vigyázni kell: a kullancsok ősszel megint támadnak. A Butcher’s Pet Care állatorvos szakértője a gondos gazdikat látja el kutyajó őszi tippekkel.
„A kullancsoknál két szaporodási csúcs van, tavasszal és ősszel, főleg az esőzések után indul meg az invázió. A kullancsok általában fűmagasságtól 60-80 cm-ig, nedves, árnyékos aljnövényzetben, bokrokon, a levelek szélén, alján várakoznak és egy szempillantás alatt rákapaszkodnak bármilyen melegnek érzett testrészre. A kullancsok a környezetükhöz rendkívül jól alkalmazkodó ízeltlábúak.” – mondja Briskiné dr. Pálfi Krisztina állatorvos.
Elsősorban két fajtájával találkozhatunk. Az egyik a hazánkban őshonos fajta a Dermacentor reticulatus, ami a kutyák súlyos betegségét, a babesiosist okozó vérparazitát terjeszti. Pajzsán szabad szemmel is látható jellegzetes fekete-fehér mintázata. A másik, az Ixodes ricinus, vagyis a közönséges kullancs, ami aktív terjesztője a Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferi baktériumnak és a kullancsencephalitis vírusnak. Pajzsa vöröses, vérszívás után borsónyi, szürke.
A kullancsok súlyos betegségeket terjeszthetnek, ha kutyánk a szokásostól eltérően viselkedik (lázas, elesett, étvágytalan) vagy kullancsot találtunk benne ajánlatos mielőbb állatorvoshoz fordulni. A kutyák a kertes házakban, városi parkokban, tereken sincsenek biztonságban tőlük, mert a sünök, kisrágcsálók, madarak behurcolják őket ezekre a helyekre is. A kijáró cicák is veszélyt jelentenek, ezért érdemes a macskák kullancsvédelmét is szem előtt tartani.
A nagy kirándulások, séták során ősszel figyeljünk a lehullott, megszáradt toklászokra, tüskékre, tövisekre, ezek a kutyus orrába, ujjai közé, hallójáratba kerülhetnek. Könnyen befúródnak a bőr alá és gyulladást okoznak, mely elfertőződhet. A séta utáni lelkiismeretes átvizsgálással megelőzhetjük a bajt. Ha mégsem sikerült a megelőzés, ne várjunk, forduljunk azonnal állatorvoshoz!
Erdőben ne engedjük a kijelölt sétaútról letérni a kutyákat: a sűrűbb aljnövényzetben sok veszély leselkedik rájuk. Természetvédelmi területen kutyát csak pórázon lehet vezetni. Semmiképpen ne engedjük, hogy vad után fusson vagy kajtasson a kutya, mert ez számukra veszélyes lehet!
Ne felejtsük el, hogy a kutya tulajdonképpen ragadozó, ezért olyan dolgokban is meghempereghet vagy olyan dolgokba is belekóstolhat, amelyeket nem nézünk jó szemmel. Semmiképpen ne engedjük, hogy elhullott állatba belekóstoljon, ez súlyos fertőzésekhez vezethet. Ugyanígy, ne adjunk nyers vadhúst vagy belsőséget az állatoknak. Inkább kedveskedjünk nekik ellenőrzött minőségű, biztonságos tápokkal, melyek biztonságos formában tartalmazzák a vadhúsokat.
„Figyeljünk tehát oda, de a félelmek miatt ne korlátozzuk a kutyust az őszi élmények megszerzésében” – teszi hozzá az állatorvos.
Forrás: haziallat.hu
Ha tetszett a cikk, és szeretnél értesülni legújabb híreinkről
kérünk lájkold Facebook oldalunkat!